Az 1967-es hatnapos hbor
Az egyiptomi s a jordn hatrokon t betr arab terroristk akciinak llandsulsa, az szak-galileai mezgazdasgi teleplsek elleni rendszeres szr tzrsgi tmadsok, s a szomszdos arab llamok ers fegyverkezse kvetkeztben egyre tvolabbra kerlt egy jabb, viszonylag bks vtized remnye.
Egyiptom ismt nagyszm csapatot vont ssze a Szinj-sivatagban (1967. mjus), tvozsra szltotta fel az ENSZ (1957 ta a trsgben tartzkod) bkefenntart erit, ismt elzrta a Tirn-szorost s katonai szvetsgre lpett Jordnival. Izrael minden fronton ismt ellensges arab erkkel nzett farkasszemet. Mivel az 1956-os Szinj-hbort kvet egyezmnyeket nem sikerlt betartani, az nvdelem elidegenthetetlen jogra hivatkozva Izrael megelz csapst mrt dlen Egyiptomra (1967. jnius 5.), ezt kveten ellentmadst indtott keleten a Jordn, s szakon a Goln fennskon besott szr erk ellen.
A hatnapos harc vgn az elz tzszneti vonalakat jak vltottk fel; Jdea, Szamria, Gza s a Szinj-flsziget Izrael ellenrzse al kerlt. Ennek eredmnyeknt az szaki falvak mentesltek a 19 v ta szakadatlanul tart szriai bombzsoktl; a Tirn-szoroson tmen izraeli s Izraelbe irnyul hajzs ismt biztonsgoss vlt, s az 1949 ta izraeli s jordn rszre osztott Jeruzslem ismt egysges vros lesz.
|