t a fggetlensghez - Az llam kikiltsa |
dm |
|
Anglia kptelen volt arra, hogy a zsid s az arab kzssg egymssal szemben ll rdekeit sszehangolja, s ezrt krte (1947. prilis), hogy a palesztinai krdst az Egyeslt Nemzetek Szervezete tzze a kzgyls napirendjre.
|
llampts |
dm |
|
hbor befejeztvel Izrael minden erfesztse az orszg ptst clozta, amelynek visszaszerzsrt oly sokig kemnyen harcolt. Az els 120 fs Kneszet (az izraeli parlament), amelyet az orszgos vlasztsokon (1949. janur 25.) a szavazk 85%-a vlasztott meg, megkezdte lseit.
|
Az 1956-os Szinj-hbor |
dm |
|
Az 1956-os Szinj-hbor
Az llamptsnek ezeket az veit mindazonltal slyos biztonsgi problmk rnykoltk be. Az eredeti szndkokkal ellenttben, az 1949-es katonai egyezmnyek nem vezettek tarts bkhez, hiszen gyakran megszegtk azokat.
|
A konszolidci vei |
dm |
|
Az orszg ltnek msodik vtizedben (1958-1968), a vilg tbbi orszgval val kapcsolatpts kerlt eltrbe. Az export megktszerezdtt s a GNP vente 10% -kal ntt.
|
Az 1967-es hatnapos hbor |
dm |
|
Az egyiptomi s a jordn hatrokon t betr arab terroristk akciinak llandsulsa, az szak-galileai mezgazdasgi teleplsek elleni rendszeres szr tzrsgi tmadsok, s a szomszdos arab llamok ers fegyverkezse kvetkeztben egyre tvolabbra kerlt egy jabb, viszonylag bks vtized remnye.
|
Hborbl hborba |
dm |
|
1967 nyarn az izraeli diplomcira vrt az a feladat, hogy a megszerzett katonai elnyket a Biztonsgi Tancs 242. szm hatrozatra alapozva tarts bkv vltoztassa.
|
Az 1973-as Jom Kipr-hbor |
dm |
|
Hrom vig tart viszonylagos nyugalom utn Jom Kipurkor (az Engesztels napjn, azaz a legszentebb zsid nnepnapon) megrendltek a hatrok, amint Egyiptom s Szria sszehangolt, meglepetsszer tmadst indtott Izrael ellen (1973. oktber 6.).
|
Hbortl bkig |
dm |
|
Br az 1973. oktberi hbor Izraelnek egy vi GNPjbe kerlt, 1974 msodik felben a gazdasg ismt elrte a fejlds s az ipar bvlsnek 1968-73 kztti szintjt.
|
A bkefolyamat, trgyalsok |
dm |
|
Az 1979-es Egyiptom s Izrael kztt bkeszerzds alrsa ta, mind Izrael, mind egyb orszgok igen sokat tettek a Kzel-keleti bkefolyamat rdekben.
|
Izrael a XXI. szzad kszbn |
dm |
|
Rabin miniszterelnk meggyilkolsa utn (1995. november), a kormny lve azzal a jogval, hogy a Kneszet-tagok kzl egy minisztert a kvetkez vlasztsokig kinevezzen a klgyminiszterknt szolgl Simon Perezt jellte ki Rabin minden joggal rendelkez utdjul.
|
|