Az olyan, korábban importált termékeket, mint a papír gumiabroncs, rádió és hűtőszekrény, most Izrael maga gyártotta, de a leggyorsabb fejlődés az újonnan alapított fémiparban, a gépgyártásban, a vegyiparban és az elektronikában következett be. Mivel az országban termelt élelmiszer a hazai piacot szinte hiánytalanul el tudta látni, a mezőgazdasági ágazat nagyobb választékban kezdett termelni az élelmiszer feldolgozó ipar részére csakúgy, mint a friss termékek exportpiacára. A nagymértékben megnőtt kereskedelem lebonyolítására, a már meglévő haifain kívül, a Földközi-tenger mentén fekvő Asdodban új, mélytengeri kikötő épült.

Jeruzsálemben felépült a Kneszet állandó épülete. Ugyancsak új helyre került a Hadassza Orvosi Központ, valamint a Héber Egyetem, hogy ezzel pótolja a Szkópusz-hegyen lévő, s a Függetlenségi Háború után kényszerűen elhagyott eredeti intézeteiket.

A zsidóság kulturális és művészeti kincseinek gyűjtése, megőrzése, tanulmányozása és kiállítása céljára megalapították az Izrael Múzeumot.

Az Izrael és az USA, a Brit Nemzetközösség országai, a legtöbb nyugat-európai állam, Latin-Amerika és Afrika csaknem minden országa között fejlődő szoros kapcsolatokra épülve, rendszeresen bővültek a külkapcsolatok. Az évtizedet az együttműködés bővülő programjai jellemezték; izraeli orvosok, mérnökök, öntözési szakértők, tanárok, agronómusok százai osztották meg tudásukat és tapasztalataikat más fejlődő országok szakembereivel Afrikában, Ázsiában és Latin-Amerikában.

1965-ben Izrael diplomáciai kapcsolatot létesített a Német Szövetségi Köztársasággal. Ez a lépés mindaddig, a náci rezsim által a zsidók ellen elkövetett bűnök (1933-45) keserű emléke miatt, késett. Heves ellenzés és nyilvános vita kísérte a két ország közötti kapcsolatok normalizálását.