Az olyan, kor�bban import�lt term�keket, mint a pap�r gumiabroncs, r�di� �s h�t�szekr�ny, most Izrael maga gy�rtotta, de a leggyorsabb fejl�d�s az �jonnan alap�tott f�miparban, a g�pgy�rt�sban, a vegyiparban �s az elektronik�ban k�vetkezett be. Mivel az orsz�gban termelt �lelmiszer a hazai piacot szinte hi�nytalanul el tudta l�tni, a mez�gazdas�gi �gazat nagyobb v�laszt�kban kezdett termelni az �lelmiszer feldolgoz� ipar r�sz�re csak�gy, mint a friss term�kek exportpiac�ra. A nagym�rt�kben megn�tt kereskedelem lebonyol�t�s�ra, a m�r megl�v� haifain k�v�l, a F�ldk�zi-tenger ment�n fekv� Asdodban �j, m�lytengeri kik�t� �p�lt.

Jeruzs�lemben fel�p�lt a Kneszet �lland� �p�lete. Ugyancsak �j helyre ker�lt a Hadassza Orvosi K�zpont, valamint a H�ber Egyetem, hogy ezzel p�tolja a Szk�pusz-hegyen l�v�, s a F�ggetlens�gi H�bor� ut�n k�nyszer�en elhagyott eredeti int�zeteiket.

A zsid�s�g kultur�lis �s m�v�szeti kincseinek gy�jt�se, meg�rz�se, tanulm�nyoz�sa �s ki�ll�t�sa c�lj�ra megalap�tott�k az Izrael M�zeumot.

Az Izrael �s az USA, a Brit Nemzetk�z�ss�g orsz�gai, a legt�bb nyugat-eur�pai �llam, Latin-Amerika �s Afrika csaknem minden orsz�ga k�z�tt fejl�d� szoros kapcsolatokra �p�lve, rendszeresen b�v�ltek a k�lkapcsolatok. Az �vtizedet az egy�ttm�k�d�s b�v�l� programjai jellemezt�k; izraeli orvosok, m�rn�k�k, �nt�z�si szak�rt�k, tan�rok, agron�musok sz�zai osztott�k meg tud�sukat �s tapasztalataikat m�s fejl�d� orsz�gok szakembereivel Afrik�ban, �zsi�ban �s Latin-Amerik�ban.

1965-ben Izrael diplom�ciai kapcsolatot l�tes�tett a N�met Sz�vets�gi K�zt�rsas�ggal. Ez a l�p�s mindaddig, a n�ci rezsim �ltal a zsid�k ellen elk�vetett b�n�k (1933-45) keser� eml�ke miatt, k�sett. Heves ellenz�s �s nyilv�nos vita k�s�rte a k�t orsz�g k�z�tti kapcsolatok normaliz�l�s�t.