Ketten az Izrael �n�ll� �llamis�g�t megteremt�k k�z�l az orsz�g vezet�i lettek: David Ben-Gurion, a Zsid� �gyn�ks�g kor�bbi vezet�je minisztereln�k lett, Chaim Weizmannt, a Cionista Vil�gsz�vets�g vezet�j�t pedig a Kneszet, az orsz�g els� eln�k��l v�lasztotta. 1949. m�jus 11-�n 59. tagk�nt Izrael elfoglalta a hely�t az Egyes�lt Nemzetek Szervezet�ben.

Az egy gener�ci�t fel�lel� harc eredm�nyek�nt - figyelembe v�ve minden zsid� jog�t arra, hogy Izraelben �lhessen � sz�lesre t�rt�k az orsz�g kapuit a korl�tlan zsid� emigr�ci� el�tt. A f�ggetlens�g els� n�gy h�napj�ban mintegy 50000, z�mmel Holocaust-t�l�l� bev�ndorl� �rte el Izrael partjait; 1951 v�g�ig �sszesen 687000 f� �rkezett - k�z�l�k 300000 menek�lt az arab �llamokb�l, megk�tszerezve az orsz�g lakoss�g�t. A F�ggetlens�gi H�bor� gazdas�gi pr�bat�tele �s a gyorsan n�vekv� lakoss�g ell�t�sa megszor�t� int�zked�seket tett sz�ks�gess�. Az Amerikai Egyes�lt �llamok korm�ny�nak kiterjedt seg�ts�ge, az amerikai bankk�lcs�n�k, a diaszp�r�ban el� zsid�k adom�nyai �s a h�bor� ut�ni n�met j�v�t�tel a lak�s�p�t�st, a mez�gazdas�g g�pes�t�s�t, a kereskedelmi flotta �s a nemzeti l�git�rsas�g l�tes�t�s�t, az �sv�nyi kincsek felt�r�s�t, az ipar�gak fejleszt�s�t, az �th�l�zat, a t�vk�zl�s �s az elektromos h�l�zat b�v�t�s�t szolg�lta.

Az orsz�g fenn�ll�sa els� �vtized�nek v�ge fel� az ipar termel�se �s a foglalkoztatottak sz�ma megk�tszerez�d�tt, az ipar exportja a n�gyszeres�re n�tt. A mez�gazdas�g hatalmas fejl�d�se (gabona �s a h�s kiv�tel�vel) lehet�v� tette a csaknem teljes �nell�t�st az alapvet� �lelmiszerekb�l. A megm�velt ter�letek nagys�ga hihetetlen m�rt�kben n�tt. Mintegy 20000 hekt�r t�retlen f�ldet erd�s�tettek �s csaknem 800 km �t ment�n fasorokat �ltettek. Az oktat�si rendszert, amelyet m�g az �n�ll� �llamis�g el�tt fejlesztett ki a zsid� k�z�ss�g � most m�r az arabok lakta r�szre is kiterjedt � nagy m�rt�kben tov�bb b�v�tett�k. Az 5-14 �ves gyermekek r�sz�re az iskolai oktat�s k�telez� �s ingyenes (1978 �ta 16 �ves korig k�telez�, �s 18 �ves korig ingyenes). Vir�gzott a kultur�lis �let �s m�v�szi �let, kult�ra �tv�zte a k�zel-keleti, �szak-afrikai �s a nyugati elemeket, hiszen a vil�g minden r�sz�r�l �rkezett zsid�k magukkal hozt�k a saj�t k�z�ss�g�k k�l�nleges hagyom�nyait csak�gy, mint azon orsz�gok kultur�lis elemeit, ahol gener�ci�kon �t �ltek.

Amikor Izrael alap�t�s�nak tizedik �vfordul�j�t �nnepelte, a n�pess�g sz�ma meghaladta a k�tmilli�t.