Ezt k�vet�en k�l�nbizotts�got hoztak l�tre azzal a c�llal, hogy k�sz�tsen javaslatokat az orsz�g j�v�j�t illet�en. A k�zgy�l�s �gy d�nt�tt (1947. november 29.), hogy elfogadja a bizotts�g aj�nl�sait, amely szerint k�t �llamot, egy zsid�t �s egy arabot, kell l�trehozni a Jord�n foly�t�l nyugatra es� ter�leten. A zsid� k�z�ss�g elfogadta a feloszt�s terv�t, m�g az arabok elutas�tott�k.

Az ENSZ szavaz�s�t k�vet�en az arab orsz�gok irregul�ris �nk�ntesei �ltal t�mogatott helyi milit�ns arabok terrorista akci�kat hajtottak v�gre a zsid� k�z�ss�gek ellen, hogy ily m�don meghi�s�ts�k a megoszt�si hat�rozatot �s megg�tolj�k a zsid� �llam megalap�t�s�t. Egy sor veres�g ut�n a zsid� �nv�delmi csoportok a t�mad� er�k java r�sz�t sz�tvert�k, �s a zsid� �llam alap�t�s�ra juttatott eg�sz ter�letet a birtokukba vett�k.

Amikor a Palesztina (Izrael F�ldje) f�l�tti brit mand�tum ideje lej�rt (1948. m�jus 14.), az orsz�g zsid� n�pess�ge mintegy 650000 f� volt s fejlett politikai, t�rsadalmi �s gazdas�gi int�zm�nyrendszerrel rendelkezett. A nemzet k�szen �llt az �j �llam megalak�t�s�ra, az ehhez sz�ks�ges strukt�r�k ki�p�ltek � csup�n az �j orsz�g neve hi�nyzott m�g.

Izrael �llam � Az �llam kiki�lt�sa

1948. m�jus 14-�n kiki�ltott�k Izrael �llamot az Egyes�lt Nemzetek 1947-es feloszt�si terve alapj�n. Alig 24 �r�val ezut�n Egyiptom, Jord�nia, Sz�ria, Libanon �s Irak regul�ris hadseregei bet�rtek az orsz�gba, s arra k�nyszer�tett�k Izraelt, hogy megv�dje az �si f�ldj�n visszaszerzett �s a vil�g orsz�gai �ltal elismert szuverenit�s�t. A frissen alap�tott, hi�nyosan felszerelt izraeli v�der� (Cahal) a F�ggetlens�gi H�bor� n�ven ismert, csaknem 15 h�napig tart� harcokban heves, fel-fell�ngol� csat�kban visszaverte a betolakod�kat. A h�bor� t�bb mint 6000 zsid� �ldozatot k�vetelt (az orsz�g akkori zsid� n�pess�g�nek mintegy egy sz�zal�k�t).